Zöldség gyümölcs



Egészségünk megőrzése érdekében naponta együnk gyümölcsöket és zöldségeket! Zöldséget minden nap legalább kétszer, gyümölcsöt naponta háromszor fogyasszunk, sok tápanyagot tartalmaznak. A legtöbb gyümölcs és zöldség természeténél fogva alacsony zsír- és kalóriatartalmú, mégis laktató.Sokaknak magas a rosttartalma és legtöbbjüknek az elkészítése is nagyon egyszerű. Részesítsük előnyben a friss gyümölcsöt és zöldséget, mivel a fagyasztott, a konzerv termékek vitamintartalma kevesebb.

Manapság az emberek nagy százaléka úgy gondolkodik az egészségről, hogyha meg akarom őrizni, akkor ezt meg azt nem szabad csinálnom. De egy vegetatív gondolkodásmód, mert a nem-en van a hangsúly.Van viszont egy másik lehetőség is, a pozitiv hozzá állás, mikor ugy gondolkozunk, hogy mia az amit szabad csinálnom azért, hogy egészséges legyek.

Tested azokból az ételekből, tápanyagokból épül fel, amit megeszel. Minden bizonnyal észre vetted már azt is, hogy van olyan ember aki mindent ehet, és semmi baja nem lesz, míg egy másik ugyanattól az ételtől megbetegszik, elhizík. Vagy azt, hogy van aki a csípősebb ételeket és fűszeres ízeket kedveli, mg van olyan aki pont a natúr egyszerű, ámde krémes dolgokat részesíti előnyben. Ez azért van így, mert mert nem vagyunk egyformák. Náthára fogyasszunk:
Egy késhegynyi  szegfűszeget egy citrom levével.

Ne fogyasszunk: Semmiféle édességet, tejet, tejterméket
Ha megfigyeljük az emésztésünket, és megállapíthatjuk, hogy valami nincs rendben. Az emésztési zavarok egyikére, másikára ráismerünk. Az emésztés ideje elhúzódik, nem érzünk éhséget.
Az emésztőszervünk működése lelassul, az étel pang a gyomrunkban, de leginkább a vastagbélben. S ha ehhez még hozzájárul, illetve következménye ennek egy kiadós székrekedés, a kártékony bacilusok és gombák megkezdik a mulatozást, mindent felemésztve. Az emésztésük következtében melléktermékek keletkeznek, ezek a gázok, súlyosabb esetben mérgek. Nemcsak az ellenséges baktériumok létrejötte jelenti szervezetünk számára a mérget, hanem a végtermékük. Elszaporodásukkal, a mérgek felhalmozódásával mind több, úgynevezett önpusztító betegség lép fel. Mérgeik szervezetünk gyenge pontjain rakódnak le. Kikopott csuklóknál, csatlakozásoknál, baleset következtében megsérült részeknél.

Emésztési rendellenességek

Gázok a belekben:
A gáz a bélben az emésztés elhúzódásának a következménye, az erjedésé, amit ételintolerancia vagy ételérzékenység is okozhat. A gázok a vérbe jutnak, innen pedig a tüdőbe, ez okozza a kellemetlen leheletet.
Ha a gyomorban cukorerjedés lép fel, mert nagyon lelassult az emésztés, a felszabaduló gázok a rekeszizmot nyomják, így akadályozva a szív és a tüdő munkáját, rosszullétet váltanak ki.
Ha a toxikus leterheltség okozza a belekben a gázok keletkezését, az nyomást gyakorol a gyomorra, és a rekeszizomra. Így a nyomás ereje a szívig hatol, ami légszomjat okoz.
Méreg van a belekben, ha gyakori az ételallergiánk. A folytonos, önuralom nélküli evés következtében a belek sohasem ürülnek ki. A falait állandóan nyomja, feszíti a jelen levõ anyag, s ha a vastagbélből átszivárogtak a mérges baktériumok, ingerlik a bélfalat s a bélfalak rései kitágulnak. A massza gázokat is termel.
Mint tudjuk, egyes baktériumok nagyon gyorsan elszaporodhatnak és felboríthatják a bélflóra egyensúlyát. Ha ezt a keményítő maradéka okozza a bélben, erjedés következik be, laktik sav keletkezik és rövid láncú zsírsavak. A zsírsavak ingerlik a bél falait, ami gyakran vezet gázokhoz, majd hasmenéshez.
A bélflóra arányának megbontása komolyabb következménnyel járhat, ha a belekben a maradék fehérje halmozódik. A megemésztetlen fehérje peptideket és aminosavakat alkot, amelyek a bélflóra arányának szokatlan jelenlétében amilyenekké válhatnak. Az aminek nagyon kellemetlenek tudnak lenni, csípősek és mérgezők.

Donald R. Davis biokémikus (Texas Egyetem Biokémiai Intézete) nyugtalanító írása a Journal of HortScience (Kertészettudomány) folyóirat ez év februári számában jelent meg. Azzal kell szembesülnünk, hogy az egyre nagyobb terméshozamot - és egyre nagyobb termést, gyümölcsöt - hozó fajták 5 - 40 (olykor ennél is több) százalékkal kevesebb ásványi anyagot: magnéziumot, vasat, kalciumot, cinket tartalmaznak, mint az 50 évvel ezelőtt szüretelt gyümölcsök, zöldségek. (Egy kutatás pedig vitaminokban és fehérjékben is hasonlóan szegényebbnek találta a mai gyümölcseinket, zöldségeinket.)

Az okát a tudós a következőkben látja:

Korábbi kutatások is bizonyítják, hogy a terméshozam és az ásványi anyag-tartalom fordított arányban áll egymással. Ez az úgynevezett 'felhígulás': minél nagyobb a termés, arányaiban annál több az, ami 'szárazanyag', ennek pedig 90 %-a szénhidrát. A magas szénhidráttartalom felhígítja a termés ásványi anyag- (illetve vitamin-) koncentrációját. Például ha alacsony és nagy-hozamú brokkolifajtákat nevelnek egymás közvetlen közelében, megfigyelhető, hogy a nagy terméshozamú fajtában alacsonyabb az ásványi anyag és a fehérjekoncentráció.

Ez a genetikai felhígulás: a nagy-hozamú fajták módszeres kiválogatásával alacsonyabb fehérje- és ásványi anyag tartalmú növényfajták terjedtek el.

Természetesen, nem könnyű az összehasonlításhoz megbízható méréseket találni régi, 50 évvel ezelőtti vagy még régebbi termések tápanyag-összetételéről. Az elemzés módszerei, körülményei is eltérhetnek a maitól. De nem lehetetlen megtudni régi termések tápanyag-összetételét: például Angliában Hertfordshire-ben van egy farm, amelyen 1843-tól kezdve megőrizték a búza termésmintákat.

A műtrágyák és a növényvédő szerek nagyfokú alkalmazásának köszönhetően a mai, korszerű növényfajtákat korábban tudják betakarítani, mint régebben - így nincs elegendő idő arra, hogy a növény felszívja a talajból vagy szintetizálja a tápanyagokat, és azok beépüljenek a termésbe. A kálium műtrágya például gyakran korlátozza a növény tápanyag-felvevő képességét. A nagyüzemi mezőgazdálkodás monokultúrákban termesztő módszere kimeríti a talaj ásványi anyag tartalmát, ami szintén kihat a termés ásványi anyag összetételére.

A szomorú igazság tehát az, hogy miközben azon igyekeznek a tudósok, hogy egyre több élelmet termeljen a mezőgazdaság, az egyre több élelem egyre szegényebb lesz tápanyagokban. Az emberek pedig tápanyag-hiányosan táplálkoznak.

Forrás: Journal of HortScience - Declining Fruit and Vegetable Nutrient Composition: What Is the Evidence? (Csökken a gyümölcsök és zöldségek tápanyag-tartalma: mi a bizonyíték?)